Már annyiszor döbbentem meg halálosMély döbbenéssel a csodán, hogy élek,Hogy én vagyok e különös, talányos,Bús és gúnyos valaki, aki évekHosszú során át megy az ismeretlenÖrök sötétbe, és közben dalolgat,Akit elhagytak ifjúság, szerelmek,S elnézi hosszan rokonát, a…
Kommentek