Ez egy olyan novelláskönyv, amit nem lehet letenni. És olyan is, amit földhöz lehet vágni. Doktorit lehet írni róla, vagy az elsõ oldal alapján halálba alázni. Legiccsezni vagy ünnepelni a vakmerõ jelzõorgiát. Stilisztikai nonszensznek nevezni, vagy - ugyanezzel a logikával - Rejtõ Jenõ mellé helyezni. Kitiltani az irodalomból vagy éppen belevenni végre. Végre, mert Trenka Csaba Gábor ezeket a novellákat a hetvenes évek végén kezdte írni. Itt-ott (például az Egyetemi Lapokban) megjelent közülük egy-egy, de az írások nagyobb része elsõ publikáció. A kilencvenes években jelent meg két Trenka-regény (az egyik németül is), de a novellák akkor sem.
Meggyõzõdésem, hogy ha a nyolcvanas évek elején adják ki a Galaktikus Pornográfiát (akkor még más címmel), nemzedékem kultuszkönyvévé válik. Ám egy ilyen mondatnak 1980-ban esélye sem volt: a rendezõ pályaudvaron "a tolatáshoz használt, már megfeketedett vörös zászlók meg-meglebbentek a már megfeketedett, vörös bakterek kezében..." A pártállami cenzúra joggal gondolhatta, hogy Trenka Csaba Gábor novellái az õ ellenében jöttek létre. Pedig ez csak részben igaz.
A Galaktikus Pornográfia írásai nagyrészt kamasznovellák: többnyire kamaszokról szólnak, és hajdan egy kamasz író kezdte el õket írni. (A kamasz jelzõ itt nem kezdõ írót jelez, hanem a Rimbaud-i kamaszt. Ismerem a szerzõt, tudom, hogy Trenka az a fajta kamasz volt!) A kamasz írót komolyan kell venni, és õ is komolyan veszi magát. Általában megveti a humort. (Trenka nem!) A szépség megszállottja. Nemcsak a pártállamot gyûlöli, hanem bármilyen való világot, ha ott kell felnõnie. Gyûlöli és félreismeri. Ezért - undorában és gõgjében - teleírja csodákkal. Kövér, ponty alakú halakkal vagy gyertyákkal, melyekbõl egy-egy ég minden emeleten, pontosan egymás alatt. Sõt Trenka, a kamasz író igazából nem is ezt a világot írta tele csodákkal, hanem alkotott egy csodálatos másikat. Ebben játszódnak a novellák: rendszerint egy városban vagyunk, amely emlékeztet Budapestre, csak nagyobb és áttekinthetetlenebb. Egy már jórészt iszlám, félsivatagi magyar birodalom fõvárosa. A folyó ugyan ott van a közepén olajban gazdag vizével, ám a Szt. Katalin-öbölbe ömlik, ahol szelíd cápák élnek. Külön idõszámítás van érvényben (e sorok írásakor A. R. 2722. júniusát írjuk éppen!), és külön nevek: Báthory Zora, Abu Konrád, Ibn Miskolci, a Gyõzelmes Pelikánok útja vagy a Görgey Artúr Gimnázium. Trenka Csaba Gábor világa aprólékosan átgondolt világ. Törvényeit csakis betartani lehet, és áthágni, megkerülni nem.
Mi volt ezeknek a novelláknak az újdonsága 1980-ban? Válhat-e kultuszkönyvvé 2002-ben is? Engedik-e az irodalmi világ törvényei?
1980 még nem hemzsegett az alternatív világoktól, 2002 hemzseg. Mikor Trenka az elsõ novelláit írta, jóformán még a videoklipet sem találták fel, mégis mindegyik bekezdés alapján le lehetne forgatni egyet-egyet. Virtuális világok épültek föl nyolcvan óta, megjöttek a számítógépek, majd a számítógépes filmtrükkök, lett internet, eltûnt a pártállam, egyúttal milliók életébe érkezett meg a hasis. A sci-fi-bõl eltûnt a sci, maradt a fi. Egy idõben még maga a történelem is befejezõdött... A magyar irodalomba pedig ez alatt a húsz év alatt megjött például Bodor Ádám és az õ történelem helyetti világa.
A Trenka-novellák pedig élték a maguk lappangó életét. Változtak, alakultak az utolsó pillanatig. Van a kötetben 2002-es szöveg is, de a törzsét mégis a régi novellák alkotják. Lekéste-e a könyv végleg a célkorosztályát? Vagy netán szándékosan várt ki egy másikat? Tud valamit a könyv 2002-rõl, amit sem a szerzõ, sem én nem tudunk? Nagyon okos könyv, lehet, hogy tud.
Meggyõzõdésem, hogy ha a nyolcvanas évek elején adják ki a Galaktikus Pornográfiát (akkor még más címmel), nemzedékem kultuszkönyvévé válik. Ám egy ilyen mondatnak 1980-ban esélye sem volt: a rendezõ pályaudvaron "a tolatáshoz használt, már megfeketedett vörös zászlók meg-meglebbentek a már megfeketedett, vörös bakterek kezében..." A pártállami cenzúra joggal gondolhatta, hogy Trenka Csaba Gábor novellái az õ ellenében jöttek létre. Pedig ez csak részben igaz.
A Galaktikus Pornográfia írásai nagyrészt kamasznovellák: többnyire kamaszokról szólnak, és hajdan egy kamasz író kezdte el õket írni. (A kamasz jelzõ itt nem kezdõ írót jelez, hanem a Rimbaud-i kamaszt. Ismerem a szerzõt, tudom, hogy Trenka az a fajta kamasz volt!) A kamasz írót komolyan kell venni, és õ is komolyan veszi magát. Általában megveti a humort. (Trenka nem!) A szépség megszállottja. Nemcsak a pártállamot gyûlöli, hanem bármilyen való világot, ha ott kell felnõnie. Gyûlöli és félreismeri. Ezért - undorában és gõgjében - teleírja csodákkal. Kövér, ponty alakú halakkal vagy gyertyákkal, melyekbõl egy-egy ég minden emeleten, pontosan egymás alatt. Sõt Trenka, a kamasz író igazából nem is ezt a világot írta tele csodákkal, hanem alkotott egy csodálatos másikat. Ebben játszódnak a novellák: rendszerint egy városban vagyunk, amely emlékeztet Budapestre, csak nagyobb és áttekinthetetlenebb. Egy már jórészt iszlám, félsivatagi magyar birodalom fõvárosa. A folyó ugyan ott van a közepén olajban gazdag vizével, ám a Szt. Katalin-öbölbe ömlik, ahol szelíd cápák élnek. Külön idõszámítás van érvényben (e sorok írásakor A. R. 2722. júniusát írjuk éppen!), és külön nevek: Báthory Zora, Abu Konrád, Ibn Miskolci, a Gyõzelmes Pelikánok útja vagy a Görgey Artúr Gimnázium. Trenka Csaba Gábor világa aprólékosan átgondolt világ. Törvényeit csakis betartani lehet, és áthágni, megkerülni nem.
Mi volt ezeknek a novelláknak az újdonsága 1980-ban? Válhat-e kultuszkönyvvé 2002-ben is? Engedik-e az irodalmi világ törvényei?
1980 még nem hemzsegett az alternatív világoktól, 2002 hemzseg. Mikor Trenka az elsõ novelláit írta, jóformán még a videoklipet sem találták fel, mégis mindegyik bekezdés alapján le lehetne forgatni egyet-egyet. Virtuális világok épültek föl nyolcvan óta, megjöttek a számítógépek, majd a számítógépes filmtrükkök, lett internet, eltûnt a pártállam, egyúttal milliók életébe érkezett meg a hasis. A sci-fi-bõl eltûnt a sci, maradt a fi. Egy idõben még maga a történelem is befejezõdött... A magyar irodalomba pedig ez alatt a húsz év alatt megjött például Bodor Ádám és az õ történelem helyetti világa.
A Trenka-novellák pedig élték a maguk lappangó életét. Változtak, alakultak az utolsó pillanatig. Van a kötetben 2002-es szöveg is, de a törzsét mégis a régi novellák alkotják. Lekéste-e a könyv végleg a célkorosztályát? Vagy netán szándékosan várt ki egy másikat? Tud valamit a könyv 2002-rõl, amit sem a szerzõ, sem én nem tudunk? Nagyon okos könyv, lehet, hogy tud.
(Élet és Irodalom)
Tessék olvasni!
Kommentek