Kérdeztétek mi az a mjölnir. Nos én a nagyméretű kalapácsokat szoktam így hívni fellengzősen, hátha megkérdezi valaki, hogy mi az, és akkor kicsit villogtathatom a skandináv mitológiai ismereteimet. Igen jól sejtitek, ez fog történni most is. Tessék:
A Mjölnir Thor harci kalapácsa.
Ki kell hogy ábrándítsak mindenkit, Thor nem a Stargate egyik figurája. A skandináv népek mondavilágának egyik legjelentősebb alakja, kezdetben a villámlás, mennydörgés istene, később az otthon és a család védelmezője is lett. Odin és Jordh (vagy Jörd) fia. Amolyan igazi jóságos isten, az emberek barátja és egyfolytában a gonosz óriások és ártő szellemek ellen harcol. Némelyik skandináv nép, például a vikingek, különösen nagy tiszteletben tartották, önmagukat Thor népének vallván.
Mindig mindenhova magával vitte fegyverét. Egyszer esett meg csupán, hogy a Mjölnir idegen kézbe került, méghozzá a gonosz óriásvezérhez, aki ellopta. Cserébe azt követelte, adják neki Freyát, a szerelem istennőjét. Thor álruhába bújva maga ment el az óriáshoz, felkapta fegyverét és egyetlen csapással az árnyékvilágba küldte a gonosz óriást. Egyébként Thor szekéren jár, a norvégok ma is mondják mennydörgés idején: Thor szekere gördül végig az égbolton. A szekeret két bakkecske húzza, s ha az isten éhes, ezeket megnyúzza és megsüti. Bőrükre azonban ráfekteti a Mjölnirt. Ettől az álatok újra megelevenednek. Ez a kettős szerep alapvető tulajdonsága a csodálatos kalapácsnak: békében áldást hoz, háborúban, csatában pusztulás jár a nyomában. Más kunsztokat is tudott, pl.: mindig visszarepül Thor kezében. Kérdés persze, hogy minden dobálózik vele. Thor nemcsak az említett norvég mondásban él, hanem a legtöbb skandináv és északgermán nyelvben. Csütörtök volt a neki szentelt nap, a csütörtök a Dánoknál Thorsdag, az Angoloknál Thursday. De a németek Donnerstag elnevezése is innen ered, hiszen a délebbi germán törzseknél Thor megfelelőjét Donner néven emlegették. Nos röviden ennyi! :)
Kommentek