Elfelejtünk örülni az ünnepeknek, s így hétköznapokká válnak. Elszürkül a környezetünk, és vele szürkülünk. Szokásaink értelmét vesztik, így nem tudjuk, hogy mit miért teszünk. Ilyesformán alakul át lassan egy színházi előadás minősége filmszínház alakzatúvá. A közönség közönségessé válik. Farmer öltönyű alakok, a rágcsálnivalók a kezekben, előadás alatti csöngő mobiltelefonok, röhögő kacajok, s taps közbeni rohanós léptek. Ezek vagyunk, ezek ők, akik elfejtettek viselkedni, elfelejtenek mindent, aminek értéke lehet.
Mimi
Kommentek