Igen, Uram, érzem, megöregszem. Kérlek, őrizz meg engem mindattól, ami az öregeket kiállhatatlanná teszi. Védj meg a fecsegés hajlamától. Ne engedd azt hinnem, hogy éppen én vagyok az, akinek minduntalan, mindenkihez szólnia kell. Add meg a hallgatás örömét, a belátást, hogy időnként nincsen igazam. Szabadíts meg attól a hiú vágytól, hogy mások ügyeit éppen nekem kell rendbe tennem. Tégy engem segítőkésszé, de ne legyek sem zsarnok, sem izgága. Adj türelmet, hogy meghallgassam mások szenvedését, de tégy pecsétet az ajkamra, ha egyre növekvő fájdalmaimról ejtenék szót. Add, Uram, hogy higgadt és békességes legyek, ne pedig furcsa, ideges, túl pedáns. Add, hogy belenyugodjam lassú testi-lelki fogyatkozásomba, hogy az embereket és dolgokat elnézően ítéljem meg, ne pedig megkövesedett előítélettel. Add, hogy ne legyek szenvedélyes bírálója azoknak, akik engem nem szívelnek. Add, Uram, hogy ne őrködjem aggodalmasan jogaimon, hiszen tudom, hogy mindez semmiség a végtelen árnyékában. Add, hogy ne legyek mohó maradék örömeimben, hanem alázatosan engedékeny. Végül, ne engedj elmagányosodnom. Hiszen tudod, nekem is szükségem van egy-két jóbarátra.
Megöregszem
2008.01.19. 12:06 Petya.
Szólj hozzá!
Címkék: gondolatok másoktól
A bejegyzés trackback címe:
https://petya2007.blog.hu/api/trackback/id/tr45303139
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Kommentek