Egy fordító ismerősöm jutott eszembe, aki egyik munkája során, amikor is egy alaplap leírását fordította angolból magyarra, kb. félnapi munkával "sikerült" lefordítania a jumper szót. Majd a megrendelő csodálkozva nézett rá:
- De hát a jumper az jumper, azt nem kell lefordítani. Talán ebben az esetben is jobban jártunk volna, ha nem fordítják le a címet...
Amúgy szinte minden ismerősöm "nem ajánlotta". Pedig szerintem nézhető, sőt szinte már már élvezhető. Bár őszintén megvallva a fő élvezetet nekem már az elején az jelentette, hogy elképzeltem, ilyen képesség birtokában miket garázdálkodnék össze? Volt ötlet bőven... :)
Samuel L. Jackson-ra most megint csak a gonosz szerepe jutott, némi vallási fanatizmusos beütéssel, és megszokottan hozta a keményfickós mimika készletét is. Bár hófehér üstöke engem némileg mosolygásra késztetett. Hayden Christensen pedig úgy látszik, hamar ki akar törni abból a csapdából amibe "ősei" azaz tulajdonképpen leszármazottai (Mark Hamill, Carrie Fisher) estek a Star Wars első szériájánál, hogy azonosították őket a meseeposz szereplőivel, így gyakorlatilag néhány kisebb szerepet leszámítva teljesen a feledésbe merültek. Bár a karakter némileg hasonló: a tehetséges, sőt emberfeletti képességgel megáldott lázadó fiatal, aki nem érzi önmagára érvényesnek az univerzum törvényeit.
Szóval egy átlagos délutáni mozira jó. Ákos szerint a film fő, sőt egyetlen tanulsága:
Nincs az a nő, akit ha elviszel Olaszországba, egy 1. oszt. szállodába, ne tudnád ágyba vinni.
Kommentek