A Texasi és Melbourne-i Egyetem kutatói az erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus) vagy más néven tasmán tigris – nem összetévesztendő a tasmán ördöggel – dns-ét használták fel, a mintákat egy száz éve múzeumban őrzött, tartósított tetemből nyerték. A tudósok a dns-t egy egér embriójába fecskendezték, amelyben aztán a gén porcszövetet képzett.

A kutatók eredményeiket a PLoS ONE című nemzetközi tudományos folyóiratban tették közzé, bemutatva, hogy a kihalt erszényes Col2A1 jelű génjének ugyanolyan – azaz porc- és csontképző – funkciója van, mint az egerek saját Col2A1-ének. "Ez volt az első alkalom, hogy kihalt állat örökítőanyagát funkcionális válaszra sikerült bírni egy élő szervezetben. Egy már nem élő faj génjeinek működővé tétele nagy jelentőséggel bírhat a géntechnológiai kutatások számára, ez esetben például egy porcmegújító gyógyszer kifejlesztésében" – magyarázta Andrew Pask, a Melbourne-i Egyetem munkatársa a kísérlet jelentőségét.

"Ma, amikor minden korábbinál magasabb arányban tűnnek el fajok, főként emlősök, ez az eljárás nagyon fontos. Reményt ad, hogy a már kihalt élőlények genetikai biodiverzitása legalább nem veszett még el teljesen" – foglalta össze az eredményeket Marilyn Renfree, a Melbourne-i Egyetem kutatója.


Az Ausztráliában és Tasmániában őshonos erszényes farkast az 1900-as évek elején pusztították ki vadászok. A kutyaszerű állatok a legnagyobb erszényes ragadozók voltak, hosszuk akár a két métert is elérhette, bár ennek egyharmadát a farkuk tette ki. A tasmán tigris nevet a teste hátsó részén található csíkokról kapta, állkapcsait majdnem 180 fokra ki tudta nyitni. Éjszakai állatok voltak, magányosan és kisebb csoportokban is vadásztak más erszényesekre, kengurukra és madarakra. Az ausztrál telepesek birkanyájaira is rájártak, ezért a 19. század közepén hajtóvadászatot indítottak ellenük és néhány évtized alatt szinte teljesen kipusztították a fajt. 1936-ban védettnek nyilvánították a fajt, az utolsó példány még ebben az évben elpusztult a hobarti állatkertben.

Az utolsó tasmán farkas:

forrás:index